Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdése, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet 8. § (7) bekezdése alapján tájékoztatjuk a lakáscélú állami támogatásokról, ezzel is az Ön könnyebb eligazodásához szeretnénk hozzájárulni. Ennek érdekében összefoglaljuk az új lakás vásárlás esetén elérhető lakáscélú állami támogatási formák igénybevételének legfontosabb feltételeit. Felhívjuk figyelmét, hogy ez a tájékoztató a lakáscélú támogatások igényléséhez szükséges alapvető információkat tartalmazza. Az, hogy Ön, mint igénylő ténylegesen jogosult-e valamely támogatási formára csak a hitelintézeti támogatásbírálatot/ hitelbírálatot követően állapítható meg.

 

Új lakás vásárlásához igénybe vehető lakáscélú állami támogatások:

 

1.)        Kamattámogatott lakáskölcsön

• A többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatása
• Az otthonteremtési kamattámogatás
• A fiatalok, valamint a többgyermekesek kamattámogatott kölcsöne

2.)        Vissza nem térítendő támogatás

A családi otthonteremtési kedvezmény

 

 

A következőkben az említett támogatásokat mutatjuk be felsorolásuk sorrendjében.

 

1. KAMATTÁMOGATOTT LAKÁSVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN

 

 

A kamattámogatásos kölcsön igénybevételével az új lakást vásárolni kívánó családok számára elérhetőbbé válik az otthon megszerzése.

 

• A TÖBBGYERMEKES CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSA

 

Az otthonteremtési kamattámogatás összeghatártól függetlenül, a legalább 50 négyzetméter hasznos alapterületű új lakás vagy a legalább 80 négyzetméter hasznos alapterületű új lakóépület vásárlásához igényelhető.

A kamattámogatás igénylésének alapfeltétele, hogy az igénylők a legalább két gyermek után nyújtható, legfeljebb 2.600.000 Ft összegű családi otthonteremtési kedvezmény egyidejű igénybevételére is jogosultak legyenek.

 

Az igényelhető kölcsön összege:

A többgyermekes családok kamattámogatott vásárlási kölcsönének összege legfeljebb 10 millió forint lehet.

 

A kamattámogatás jellemzői:

− A kamattámogatás időtartama a kölcsön legfeljebb első 25 éve, a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet.

− A kölcsön kamata legfeljebb 3%, amelyet az állam kamattámogatással biztosít.

− A kölcsön kamata a kamattámogatás időszaka alatt 5 évente változhat.

− Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe.

− Az otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható:

• a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,
• a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és
• lejárt kölcsöntartozás esetén.

− Az igényléskor a fiatal házaspár legalább egyik tagja nem töltheti be a 40. életévét, ha a kölcsön igényléshez szükséges összesen 2 gyermeket gyermekvállalással kívánják teljesíteni. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő egy gyermek esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év. Ha a határidő lejártáig a vállalását a támogatott személy nem vagy csak részben teljesíti, akkor az igénybevett otthonteremtési kamattámogatás összegét vissza kell fizetni.

− A többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatott kölcsönének igénylési feltételei – ide nem értve a hitelképességnek való megfelelést – megegyeznek a 2. pontban részletezett családi otthonteremtési kedvezmény feltételeivel.

− A kamattámogatott kölcsönre való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.

− A használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentummal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező, gazdálkodó szervezet által természetes személy részére való értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakás esetében az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön teljes összege a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági dokumentum bemutatását megelőzően is folyósítható, azzal, hogy ebben az esetben a kamattámogatási időszak a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatását követő napon kezdődik.

 

A támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója¹ az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönbe nem támogatott személy hiteladósaként bevonható, ha a nem támogatott hiteladós teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy nem kötött, és vállalja, hogy a későbbiekben sem fog kötni e rendelet szerinti kölcsönszerződést, továbbá nem is szerepel további, e rendelet szerinti kölcsönszerződésben nem támogatott személy hiteladósként. A nem támogatott hiteladós nem létesíthet lakóhelyet sem a támogatott ingatlanban.

 

A kamattámogatott kölcsön igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybe vett állami kamattámogatásos kölcsön.

A többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

• AZ OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSOS KÖLCSÖN

 

Az otthonteremtési kamattámogatással vásárolt új, összkomfortos lakásnak – telekár és általános forgalmi adó nélkül számított – vételára nem haladhatja meg a 30 millió forintot.

 

Az igényelhető kölcsön összege:

A kamattámogatott vásárlási kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint lehet.

 

A kamattámogatás jellemzői:

− A kamattámogatás időtartama legfeljebb 5 év, azonban a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. A hosszabb futamidőnek az első öt évére jár a kamattámogatás.

− A kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt állandó, az állampapírhozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul:

gyermekszám	a törlesztés 1-5. éve alatt
0-2 gyermek	legfeljebb 60%

 

− Az igénylő szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy a kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja, hogy köztartozásmentes adózó.

− Az igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában és azt közvetlen megelőzően összesen, folyamatosan legalább 180 napig − ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van − a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként szerepel. A legalább 180 nap biztosítási jogviszony fennállása a magyar és külföldi társadalombiztosítási rendszer által kiállított igazolás alapján együttesen is teljesíthető, ha az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelem időpontjában az igénylő a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottként van nyilvántartva.

 

*A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér.

 

Házaspárok és élettársak esetén elegendő, ha legalább az egyik fél igazolni tudja a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyt.

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az igénylő, ha végleges határozat alapján ápolási díjban részesül.

− Ha az igénylő használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakást vásárol, úgy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kell vállalnia, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt a kamattámogatott időszak lejártáig bemutatja a hitelintézet részére.

− Az igénybevevő vállalja, hogy a kamattámogatási időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.

− A kamattámogatott kölcsön a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe.

 

Az otthonteremtési kamattámogatott kölcsön igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon vagy más jogszabály alapján igénybe vett állami kamattámogatásos kölcsön.

Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

• A FIATALOK, VALAMINT A TÖBBGYERMEKES CSALÁDOK KAMATTÁMOGATOTT KÖLCSÖNE

 

A fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönével vásárolt új, összkomfortos lakásnak általános forgalmi adó összegét is tartalmazó – telekhányad nélkül számított – vételára:

• a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 25 millió forint,
• egyéb településeken legfeljebb 20 millió forint

 

Az igényelhető kölcsön összege:

Az új lakás vásárlásához igényelhető kamattámogatott kölcsön összege a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint lehet.

 

A fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönét

• a legfeljebb egy gyermeket nevelő, nagykorú, 35. életévüket még be nem töltött személy, vagy
• a legalább két gyermeket nevelő, nagykorú, életévüket még be nem töltött személy

igényelheti. Ha a fiatal vagy a többgyermekes személy párkapcsolatban él, úgy az életkori korlát – a kérelem benyújtásának időpontjában – a házastársra, élettársra és a bejegyzett élettársra is vonatkozik.

 

A kamattámogatás jellemzői:

• A kölcsön    kamatainak    megfizetéséhez    az    állam    a    futamidő    első    20    évében kamattámogatást biztosít.
• A kamattámogatás mértéke a kamattámogatott időszak alatt az állampapírhozam százalékában kifejezve az alábbiak szerint alakul:

45. életév betöltéséig két gyermek esetén	35. életév betöltéséig, legfeljebb egy gyermek esetén
52%	50%

 

• Ha a támogatott személy 45. életévének betöltése előtt a családban eltartott gyermekek száma nő, úgy a kamattámogatás mértéke – a gyermekszám változásának hitelintézet részére történő bejelentését követő 2 hónap elteltével – emelkedik. Ha a kölcsön törlesztése során az eltartott gyermekek száma a hitelbírálat alkalmával megállapított gyermekszámhoz képest csökkent, a kamattámogatás akkor sem lehet kevesebb, mint korábban

 

Egyéb feltételek:

• Az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása

Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:

az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb egy lakás vonatkozásában

• legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, amely tulajdonközösség megszüntetése, öröklés vagy ajándékozás útján került a tulajdonába,
• 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, amely több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel vagy özvegyi joggal terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik, vagy
• 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada van, melynek bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul

 

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.

 

• Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:
• az értékesített lakást terhelő és az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
• az értékesített lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsönnek az értékesített lakás, illetve tulajdoni hányad eladási árából végtörlesztett összegével,
• a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
• olyan július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,
• a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése – adásvételi szerződéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi
• Ha a kamattámogatott kölcsönnel vásárolt lakás a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésétől számított egy éven belül elidegenítésre (értékesítésre) kerül, úgy a kamattámogatás megszűnik, és az adós köteles az addig igénybevett kamattámogatást a

 

Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint számított kamataival együtt visszafizetni.

 

Az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban kell nyilatkozniuk, hogy a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, az 1.1. és az e rendelet szerinti kölcsönük nincs, vagy ha van, azt 360 napon belül vissza kell fizetni.

 

A kedvezményes kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok, valamint a többgyermekes   családok   lakáscélú   kölcsöneinek   állami    támogatásáról    szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

 

1.2 ÉS 1.3. PONTRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK:

 

A támogatás igénylésének határideje:

A kamattámogatott kölcsönökre való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.

 

FONTOS! A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy az eladó a vevőnek nem lehet Ptk.² szerinti közeli hozzátartozója.

 

A magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsönök igénybevételére jogosult lehet:

• az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
• a hontalan jogállással, vagy
• a menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

 

Ki szerezhet tulajdont a kamattámogatott kölcsönök igénybevétele esetén a vásárolt lakásban? A kamattámogatott kölcsönnel vásárolt lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

 

A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást – ha a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást – a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a támogatás időtartamára, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

 

 

 

*A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) szerinti közeli hozzátartozó: házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér.

 

Mi minősül lakásnak?

Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

 

Mi minősül új lakásnak?

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

1. az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,
2. az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
3. ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
4. bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.

 

Mi minősül összkomfortos lakásnak?

Az a lakás, amely legalább

1. egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
2. közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
3. melegvíz-ellátással,
4. központi fűtési móddal és
5. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel rendelkezik.

 

Az OTÉK 8. § (2) bekezdése szempontjából az építési övezet teljesen közművesített, ha:

1. az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
2. az ivóvíz,
3. a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
4. a közterületi csapadékvíz-elvezetés

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.

 

 

 

2. VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS

 

 

Családi otthonteremtési kedvezmény, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe

2008. a július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy
2009. a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer vagy október 24. előtt tett bejelentés esetén az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított igazoló dokumentummal, hatósági bizonyítvánnyal vagy az elektronikus építési napló üzemeltetője által előállított visszaigazolással rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező,

olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.

 

A családi otthonteremtési kedvezmény az új lakás megvásárlásról szóló adásvételi szerződésben szereplő vételár megfizetéséhez használható fel, ezért a támogatás megnevezését és annak igényelt összegét az adásvételi szerződésben fel kell tüntetni.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolható

• lakás hasznos alapterülete
  • egy gyermek esetén legalább 40 m2,
  • két gyermeke esetén legalább 50 m2,
• egylakásos lakóépület hasznos alapterülete
  • egy gyermek esetén legalább 70 m2,
  • két gyermeke esetén legalább 80

 

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan

1. szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
2. ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

 

Hasznos alapterület a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az OTÉK³ szerint számított – alapterületének összege: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

 

A lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál a fiatal házaspár által vállalt, illetve az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző olyan gyermeket kell figyelembe venni, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénylik (ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek).

 

A családi otthonteremtési kedvezményének összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – a következők szerint alakul:

• egy gyermek esetén legfeljebb 000 Ft.
• két gyermek esetén legfeljebb 600.000 Ft.

 

Kik igényelhetik a kedvezményt?

• életkori megkötéstől függetlenül a nagykorú természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a már meglévő, az igénylővel közös háztartásban élő, vérszerinti vagy örökbefogadott gyermekük és/vagy a terhesség betöltött 12. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve

 

 

 

*az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK)

• az igénylővel közös háztartásban élő, és vele együtt költöző, legalább egy éve az igénylő gyámsága alatt álló gyermek után, ha a gyámság a gyermek szüleinek halála miatt áll fent, illetve
• olyan fiatal házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor legalább az egyik fél nem töltötte be a életévét – az eltartott gyermekek számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalásával (megelőlegezett CSOK).

 

A családi otthonteremtési kedvezményt a házaspárok, fiatal házaspárok és élettársak együttes igénylőként igényelhetik. A támogatási szerződés megkötésével az együttes igénylők mindketten támogatott személlyé válnak.

 

Ki minősül gyermeknek?

12. a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött hetét követően, valamint
13. az igénylő vérszerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke,
    • aki nem töltötte be a életévét, vagy
    • aki a életévét betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg

 

Az    igényelhető    családi    otthonteremtési    kedvezmény    összegének    meghatározásához figyelembe vehető gyermekszám megállapítása az alábbiak szerint alakul:

• egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele az új lakásba együtt költöző gyermek vagy gyermekek,
• házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük az új lakásba együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekei együttesen,
• fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a közösen vállalt gyermekek együttesen,
• élettársak esetén a jogszabály által meghatározott gyermekszám szerinti legmagasabb összegen belül igényelhető:

1. az élettársak a velük közös háztartásban élő, közös gyermekeik után, együttesen,
2. az élettársak az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után, együttesen,
3. az élettársak a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után, együttesen,
4. az élettársak, a velük közös háztartatásban élő nem közös gyermekei után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre,
5. az élettársak, a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját és közös gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre.

 

A családi otthonteremtési kedvezményt egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni, azzal hogy, ha az igénylő (együttes igénylő) a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel vissza nem térítendő támogatást vagy megelőlegező kölcsönt vett igénybe, akkor a korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.

 

Általános szabályként az igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény összegének meghatározásánál a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti és az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet, vagy a 17/2016. (II. 10) Korm. rendelet] szerint korábban igénybevett és kifolyósított lakáscélú állami támogatásokat is figyelembe kell venni, független attól. hogy a támogatás esetlegesen önként vagy jogszabályi kötelezettségre tekintettel már visszafizetésre került.

 

A családi otthonteremtési kedvezmény összegének megállapításánál csak a 2011. december 31. napját követően igényelt és az újabb támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig

• önkéntesen, vagy
• hatósági határozat útján több mint 5 éve

visszafizetett, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kedvezmény összegét nem kell figyelembe venni.

 

Ha az igénylő számára kedvezőbb, akkor a támogatási összeg meghatározásánál figyelmen kívül hagyható(ak) azon gyermek(ek), akikre tekintettel korábban támogatás igénybevétele történt, és ebben az esetben az igénybe vehető támogatási összeget sem kell csökkenteni a korábban folyósított támogatás összegével.

 

Ugyanazon igénylők esetében újabb gyermekvállalásra tekintettel megelőlegezett támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha a korábbi gyermekvállalásuk teljesült.

Korábbi gyermekvállalás nem teljesítése esetén akkor köthető újabb gyermekvállalást tartalmazó támogatási szerződés, ha a támogatottak egyike nem azonos a korábban támogatási szerződésben szereplő felek egyikével.

 

A korábban igénybevett támogatással összefüggésben előírt életvitelszerű bentlakási kötelezettséget az igénylőnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt új lakásban kell teljesíteni.

 

Megelőlegezett kedvezményt igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, ha legfeljebb két gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege megegyezik a családi otthonteremtési kedvezményével.

 

Gyermekvállalás esetén a fiatal házaspárnak a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkoznia a vállalt gyermekek számáról.

A hitelintézet a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti.

 

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam a támogatási szerződés megkötésének napjától kezdődik. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (4 év vagy 8 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő a várandósság tényének orvosi bizonyítvánnyal történő igazolása esetén a várandósság végéig meghosszabbodik.

 

A támogatás igénylésének határideje:

A családi otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.

 

A magyar állampolgárokon kívül a családi otthonteremtési kedvezményének igénybevételére jogosult lehet:

• az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
• a hontalan jogállással rendelkező személy.

 

FONTOS!

A családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy.

 

Az igénylőnek vállalnia kell, hogy az adásvételi szerződésben meghatározott vételárat az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, akkor a vételár legfeljebb 10%-a teljesíthető készpénzben.

 

Milyen kizáró tényezők vannak a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor?

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabály 1. melléklete szerinti felsorolt bűncselekmény elkövetése esetén, illetve amennyiben az igénylő ehhez kapcsolódóan a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.

 

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző

5 éven belül a családi otthonteremtési kedvezmény vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében járási hivatal, a kormányhivatal, a Kincstár vagy az állami adóhatóság végleges határozatával, vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

 

Ki szerezhet tulajdont a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén az újonnan vásárolt lakásban?

Az újonnan vásárolt lakásban csak a támogatott személy(ek) szerezhet(nek) tulajdont. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

 

Ha a támogatásra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az új lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

 

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

 

Több   lakásból    álló    osztatlan    közös    tulajdonú    ingatlan    megvásárlása    esetén    a tulajdonszerzés mellett igazolni kell a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozó használati megállapodással az igénylő (támogatott személy) kizárólagos használati jogának fennállását.

 

Mi minősül új lakásnak a családi otthonteremtési kedvezmény vonatkozásában? A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

• az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített, a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan- nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán és birtokközponton található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

1. 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
2. közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
3. egyedi fűtési móddal rendelkezik,
4. közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
5. közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

• tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző bekezdés a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

 

Mely jogosultsági feltételek igazolása történhet az igénylő nyilatkozatával?

A családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor az igénylő a büntetőjogi felelősség vállalással tett e rendelet szerinti nyilatkozatokkal igazolhatja a kedvezményre való alábbi jogosultság feltételeinek meglétét, illetve e helyett – választása szerint – a következőkkel:

• a házasságot anyakönyvi kivonattal,
• a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős bírósági ítélettel, elvált szülők közös szülői felügyelete, valamint volt élettársak esetén a gyermek elhelyezését lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,
• a gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal, ideiglenes adóigazolvánnyal vagy adóazonosító jel igazolására szolgáló hatósági bizonyítvánnyal,
• elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával,
• a köztartozásmentességet – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – nemleges adóigazolással,
• középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a középfokú intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,

 

• a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással,
• a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a hitelintézet, az állami adóhátság és a kormányhivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje,
• annak tényét, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy kizárólagos használati joga áll fenn, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a támogatott személy részére a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodással,
• a gyámság fennállását a gyámhatóság kirendelő határozatával.

 

FONTOS! A társadalombiztosítási jogviszony igazolása az igénylő nyilatkozatával nem pótolható!

 

Az állami adóhatóság a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

 

Hogyan kell az igénylőnek a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyt fennállását leigazolni?

Az igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a

• a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben⁴ biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és
• legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –:
  • a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési- oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy
  • a magyar állampolgár igénylő kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy nemzetközi szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával

 

A családi otthonteremtési kedvezmény akkor is igényelhető, ha a magyar állampolgár igénylő – házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában kereső tevékenysége alapján legalább 180 napja, folyamatosan valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll, és ezt az illetékes külföldi hatóság

 

* A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.)

6. -a alapján biztosított

vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosítottá válik. Az állami adóhatóság a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor vállalt, ezen kötelezettségének teljesülését valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

 

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az igénylő, ha végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül.

 

Hogyan történik és milyen feltétele van a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása?

A családi otthonteremtési kedvezmény folyósításának feltétele, hogy a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a vásárlás finanszírozására már felhasználják.

 

A családi otthonteremtési kedvezmény folyósítására utólagosan, egy összegben kerül sor a támogatási szerződés megkötését követően.

 

A támogatott személynek vállalnia kell, hogy az egyösszegű folyósítást megelőzően bemutatja az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla).

 

A lakásvásárlást igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként vagy a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt.

 

A számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető a hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás esetén számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral.

 

Ha a támogatási szerződés, olyan jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tevő, építés alatt álló, új lakás megvásárlásához kapcsolódóan került aláírásra, akkor a támogatás folyósítására csak a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben kerülhet csak sor.

Ebben az esetben a lakás lakhatási igények kielégítésére alkalmas állapotát a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását megelőzően ellenőrzi.

 

Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?

A lakás műszaki állapotának – ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézetnek helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel kell vizsgálnia. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

 

Meddig kell életvitelszerűen a vásárolt lakásban lakni és meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant a családi otthonteremtési kedvezménye igénybevétele esetén?

A támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatás folyósításra került, a folyósítást követő 10 évig kell életvitelszerűen a vásárolt lakásban lakniuk.

A vásárolt lakásra a támogatási szerződés megkötését követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

Az állam javára szóló jelzálog ranghelyét csak a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt új lakásra felvett lakáscélú hitelintézeti, lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzheti meg.

 

A támogatott személynek a folyósítást követően 90 napon belül lakcímkártyával kell igazolnia, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a vissza nem térítendő támogatásokat állam nyújtotta.

 

A tilalom lejártáig terjedően a kedvezménnyel érintett lakásban harmadik személy legfeljebb öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.

 

Mi nem minősül a támogatás folyósítását követő 10 éves időtartam alatt teljesítendő életvitelszerű bentlakási kötelezettség megszegésének?

• a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,

– a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,

• ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb öt évig az új lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
• ha a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
• a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményről szóló jogszabály 1. számú mellékletében nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
• a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
• a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik,
• a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy foglalkoztatására irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.

Lakásbiztosítással kell-e rendelkeznie a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakásnak?

A támogatással vásárolt új lakásra vonatkozóan a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie, melynek jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.

 

Bejelenthető-e a családi otthonteremtési kedvezménnyel és a többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával vásárolt új ingatlan a támogatást igénylő legalább többségi tulajdonába álló gazdasági társaság székhelyeként?

 

A támogatási kérelem benyújtásakor az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell arról, hogy a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, illetve az általa folytatott egyéni vállalkozói tevékenység székhelyeként – az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt – a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakást jelenti be a cégnyilvántartásba, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

 

Ebben az esetben a családi otthonteremtési kedvezmény összege és a hozzá kapcsolódó, többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönének kamattámogatási része is csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ha a támogatásoknak az igénylő részére megállapítható összege – az igénylő nyilatkozata alapján – meghaladná a csekély összegű (de minimis) támogatásokra megállapított összeghatárt, akkor az igénylő legfeljebb ezen összeghatárig jogosult családi otthonteremtési kedvezményre és a többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönére.

 

17/2016. (II. 10) KORM. RENDELET SZERINTI CSALÁDI OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNY ÖSSZEGÉNEK IGÉNYBEVÉTELE ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSA ESETÉN

 

Ha az igénylő (együttes igénylő) nem tud eleget tenni az új lakások építéséhez és vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározott családi otthonteremtési kedvezmény igénylési feltételeinek, de teljesíteni tudja a használt lakásra vonatkozó családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti, a használt lakásokra vonatkozó jogosultsági feltételeket, akkor az alábbi összegek igényelhetőek új lakás vásárlásához:

• egy gyermek esetén legfeljebb 600 000 Ft,
• két gyermek esetén legfeljebb 1 430 000 Ft,

 

A támogatás igénylésének eljárási szabályaira, a támogatás folyósítására, felhasználásának ellenőrzésére és a támogatás visszafizetésére az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó részletes szabályokat az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

A LAKÁSCÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSOLATOS FONTOS INFORMÁCIÓK:

 

 

A hitelintézet a lakáscélú állami támogatásokra való jogosultságot és annak mértékét az igénylőnek a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülményei alapján állapítja meg.

 

A támogatott ingatlan földrajzi helye

A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén vásárolható új lakás.

 

A támogatott személy a 1.2 és 1.3 szerinti kamattámogatott kölcsön iránti kérelmét az állammal a támogatás nyújtására szerződött, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény és az 1.1 pont szerinti kamattámogatott kölcsön iránti kérelmét a vonatkozó jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tevő hitelintézethez (http://www.kormanyhivatal.hu/hu/lakastamogatas) nyújthatja be.

A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és a kölcsön és a kedvezmény igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja, a kérelem benyújtását követő 30 napon belüli elbírálásáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. A kérelem elbírálásához a hitelintézet az igénylőtől a benyújtott dokumentumok kiegészítését kérheti. A kiegészítésre biztosított időtartam a 30 napos határidőbe nem számít bele.

 

A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő jogszabály szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatott kölcsönre, illetve a családi otthonteremtési kedvezményére jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalától, Pest megye és a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalától (a továbbiakban együtt: kormányhivatal).

 

Hitelintézeti elutasító döntés esetén a felülvizsgálat iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a jogszabály előírásait nem helyesen értelmezte, de az igénylő egyébként belső szabályzata szerint nem hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.